Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Blog

Cikkek

Egyperces novella..

 

Téma az Ősz.
„Itt van, már megint kezdődik.”
  Folyton ismétli magát, már az idegeimre megy. Ha másról beszélne végre, nem lenne ennyire unalmas. De mindig csak magát ismétli rendületlenül, folyton-folyvást. Talán, ha kicsit élénkebb ruhát venne fel, nem lenne ennyire lehangoló. Vagy a sírás! Na az az igazán elkeserítő, és még el is áztatja magát,ami miatt kedve sincs az embernek hozzáérnie. Egész lénye a környezetét is magával rántja, még a szarvasok is bőgnek. Ja, hogy nem azért, mert együttéreznek az Ősszel?! A hangjuk mégis egy mély bariton félelmetes és fájdalmas kiáltása az ellenség megfélemlítéséért, hogy elriassza a vetélytársakat.
 Igazságtalan vagyok vele, igen mert emlékeztet arra, hogy minden jó dolognak vége van. Megpróbál tetszelegni a színeivel, csalogat az erdeibe „Nézd milyen fennséges vagyok? Rám ne mondd, hogy ez az elmúlás!”-hallom, ahogy felém fordulva dicsekszik.
”Gyümölcseim a legfinomabbak, és a szüret!Ahhoz mit szólsz? Nélkülem nem érveznéd a szőlő mustját, a bor ízét, a szilvalekvár sűrűjét, az alma sercegését a fogaid alatt, a fenséges zamatát ahogy lecsúszik a torkodon a gyümölcs leve.”
” Mit akarsz még tőlem? Nem elég érv arra, hogy szeress?”
 Még a végén engem okol, hogy én ködösítek, hajtom az igát, közben szennyezem a környezetet,tönkreteszem azt, amit ő fáradságos munkával próbál eltenni télire. Berozsdásodott levelei, sötétbarna, már-már fekete földje mind annak a jele, hogy pakol. Itt akar hagyni az egész éves terméssel. És még boldogan vegyem tudomásul, hogy vannak értékelhető próbálkozásai?
  Kimegyek a kertbe, az avarral szemezek. Fájó tagjaim mégis azt üzenik, hogy kitartanak és velem vannak. Összeszedjük, az Ősz elhullajtott termését egy kupacba. Az idén már kevesebb helyen égetik az avart, mert rájöttek, hogy hasznosabb, ha komposztálják. Ha beérik a komposzt, tavaszra felfrissíthetik a földet vele.    
 A balkonon most az Ősz virágai hozzák egyszerű bimbóikat. Krizantém illata jelzi, hogy elfáradt a természet és készül egy hosszú pihenőre. A törökszekfű sokasága sápadt, mégis kedves színekkel csábítani próbál arra,hogy leszakítsam és a szoba dísze legyen egy vázában.
  A kutya, nagy élvezettel hempereg az összegyűjtött avaron. Megint állhatok neki összegereblyézni az elszáradt leveleket!
  A szomszéd kertje sem zöldebb, ott is egyre kopárabbak a fák, és feltűnnek az eltakart részletek. Idén új kerti medencét állítottak fel. Hogy fogják azt a rengeteg vizet kiönteni belőle? Rokonok  és ismerősök élvezték a nyarat az idén náluk és hangos gyerekzsivajtól volt vidám  a környék. Most szomorúan magányos a medence.
  Felnézek az égre. A nap sápadt fénye az arcomat melegíti, langyosan, símogatóan. Érzem, hogy az Ősz próbál vígasztalni, azt üzeni, hogy ne bánkódjak, mert ez az élet rendje. Születünk, élünk, elfáradunk, meghalunk,ez itt, az örök körforgás,esély arra,hogy a természet ismét friss erővel az elmúlás feletti ujjászületés diadalával ajándékozza meg az Életet.
 Az Ősz a nagy takarító és betakarító, neki jut az a munkás feladat, hogy amit a tavasz és a nyár megtermelt, rendbe rakja, és a lehető leggazdaságosabban eltegye télire az inséges időre, amikor megpihen a természet.
 Rájövök, hogy tulajdonképpen mégis szeretem az Őszt. Nem is értem, hogy ítélkezhettem felette kezdeti felindulásomban. Ha jobban meggondolom, nincs nélküle létezés. A gondoskodás évszaka, az előre gondolkodás, és a múlt iránti tisztelet időszaka. Kitakarítjuk a földet,megtisztítjuk a múltat, gondoskodunk a termékeny jövőről.
 
(cséká)
 
Budapest,2011. szeptember 25.
 
 
 
2011.09.25 | Menüpont: Blog | Hozzászólások: 0

Egy fárasztó nap van mögöttem.

Ezt nem hagyhattam ki, annyira jó!
 
2011.09.24 | Menüpont: Blog

Jósoltam magamnak

A következő jeleket kaptam.

27. Ji-Táplálás

Jelentése:

Figyelj arra,mivel "táplálod" magad, s másokat!

A "táplálkozást" itt a legszélesebb értelembe kell venni: táplálni lehet a testet, a lelket, a szellemet, a barátságot, egy tervet, egy vállalkozást, vagy éppenséggel a közösséget, amelyben élsz.

 A jósjel szerint a táplálkozás nemcsak fenntart és nevel, de eldönti életünk színvonalát is.

Testünket táplálkozással beteggé és egészségessé lehet tenni.

"Az ember azzá lesz, amit eszik".Ezen túl táplálnak a jó és a rossz érzések, gondolatok. "Az ember azzá lesz amit gondol."

 De legfőképpen a hitek és a tévhitek táplálnak: "Az ember azzá lesz, amivé mágikus hite-képzelete alapján varázsolja magát!"

 A Ji jósjele arról a varázslatos anyagcseréről szól, amellyel önmagunkat és környezetünket formáljuk, alakítjuk s fenntartjuk.

 Ma ennek csak a durva, materiális részét tartjuk fontosnak, a hagyományban azonban első és meghatározó volt a szellemi táplálék, s magának az ennivalónak a megszentelése.

 A keresztény szimbolikában és a "mindennapi kenyér", amelyről Jézus azt mondja: "Én vagyok az élet kenyere!"

 Aki életét nemesebbé, szebbé akarja tenni, az nemes és szép gondolatokat vesz magához, s dolgoz föl lelkében. Aki Isten közelébe  akar jutni, az az Utolsó Vacsora misztériumában él, ahol Jézus saját testét és vérét adja tanítványainak: ezt egyétek, ezt igyátok! Csak amit megeszel s megemésztesz, az lesz a tiéd.

 Nem csupán futó gondolatokról van szó, hanem az "imaginációról". Amit hittel képzelsz, valóra válik! A jósjelhez fűződő vélemény azt mondja:

 Figyeld a szádat! Az eredetét nézd mindennek, ami a szádon bemegy s kimegy.

 Figyeld, ki varázsol benned s mivel! Ha a "Félő" varázsol, félni fogsz, s előbb-utóbb okod is lesz rá. Ha az Igaz Ember varázsol s erővel, szabadsággal, bizakodással tölt el, előbb-utóbb erős leszel, szabad, s okod lesz a bizakodásra!

 Nagy hatalma van a szavaknak! Azoknak, amiket magadban némán és másoknak hangosan kimondasz. Ezért az Igaz Ember óvatos a szavaival-mert tudja, hogy teremt velük!

 "Mivel táplálod magad, s másokat?"-ez most sorsteremtő kérdés.

 Ha nem úgy alakulnak dolgaid, ahogy szeretnéd, változtatni kell gondolkodási mintáidon. Itt a gyökerekig kell leásni. Meg kell figyelned, hogy mit s miért imaginálsz! Sokféle ősi jóg-rendszer van, amellyel a teremtő "képet" cserélni lehet-a lényeg azonban, mint a táplálkozásnál, a rendszerességen, az ismétlésen van!

 A "megtérést", a "felébredést", vagy egyszerűen csak a nemesebb élet elérésének módját ezért hasonlították régen a Táplálkozáshoz, mert szüntelen, rendszeres, mindennapi. Ahogy naponta többször eszel, úgy kell naponta táplálni a lelkedet, a hitedet; a láthatatlan dolgokat éppúgy energiák növelik vagy sorvasztják, mint fizikai testedet;aki naponta boldogtalan gondolatokat "eszik", boldogtalan lesz!

 A jósjel vonásai arról szólnak, sorsdöntő most, hogy mivel táplálod magadat, másokat, és hogy mivel táplál a világ téged!

 Az ember felel azért, amit mások lelkébe szavaival, érzéseivel, gondolataival "beletáplál".

 Tágabb értelemben a Jihez tartozik szükségleteink kielégítése, anyagi javak, pénz, stb. De mint mindent, ezt is a szellemi viszonyulásunk határozza meg: nem mindegy, hogy miénk a pénz, vagy "mi vagyunk a pénzé", hogy urai vagy rabjai vagyunk az anyagnak.

("Ahol a kincsetek van, ott van a szívetek is!")

 Azonfelül: bármi történik velünk, annak szellemi előzménye van! Ha mélyen magadba nyelsz egy mérgezett téveszmét, elronthatod az életedet.

 Minden belül dől el.

 Aki ezt nem tudja,az a körülmények fogságába kerül.

(részlet;Müller Péter Jóskönyv c. könyvéből)

 
2011.09.23 | Menüpont: Blog

Csütörtök van

és egész nap azt hittem péntek. Már úgy látszik várom a hétvégét, amúgy elég álmosító napok voltak, és ráadásul sok volt a dolog. Fel kell készülni a nagytakarításra;hogy fogok hozzá, az még kérdéses. A T.-nál új függönyök kellenek. A festés elmarad, J. utazása miatt.  Nézhetem a szétázott tapétát a falon még pár hétig. Nagyon derűs látvány.:-( Nem érdekes, nem fogok ezért idegeskedni.

Fel kell készülni, a szabályzat átírására, és javaslatot tenni. Úgy látom foglalkoznak a többiek is a problémával, jövő hónapban már többet tudunk.

2 pólót vettem a múlt héten, de rövid lett. Jógára jó lesz. Azt is jövő héten komolyan  el kell kezdenem, mert berozsdásodtak az izületeim.

 
2011.09.22 | Menüpont: Blog

Sokmindent csináltam a napokban

tele vagyok megoldásra váró témákkal. Jobb lenne, ha inkább kikapcsolnám a fogaskerekeket, mert ez már ártalmas az egészségemre.

 

 
2011.09.21 | Menüpont: Blog

Csütörtök egy nehéz nap

van mögöttem.

Minden porcikám sajog, de megérte a fáradozást. Csak ne lennék ennyire gyenge. Nem tudom mi lesz velem.

 

 
2011.09.15 | Menüpont: Blog

Csütörtök

Reggel óta meg sem állok. Most végre leültem a géphez, a képeket másolom be a képgalériába, nagyon sok készült, nem megy gyorsan. Ma még menni kell sok helyre;reggel a szemészet nem volt betervezve, de nagyon fájt és gyulladt volt a bal szemem, ezért el kellett menni. Kaptam rá cseppet, egy hétig kell használni azután kontrollra vissza. 

 

 
2011.09.15 | Menüpont: Blog

A gépen találtam, még 2009-ben mentettem el. Egy e-mail-ben kaptam a

 
2011.09.08 | Menüpont: Blog

Orvosi kontroll vizsgálaton voltam...

jobban esett volna, ha azt mondja, hogy mozogjon ne legyen lusta, de nem. Fokozottabb kíméletet javasolt. Nem kaphatok masszázst, nem mehetek fürdőbe, fizioterápiás kezelést sem adhatnak. Mind, a betegségem miatt.

 Ma vettem egy szendvicssütőt,mivel a régi elromlott. Sütöttem benne egy szelet kenyeret,csak úgy üresen kicsit megpirítva, és meg is ettem, pedig csökkenteni kell a szénhidrát bevitelt. Azért a vacsora kiadósabb szendvics lesz.Bűnözök, de nem baj, ennyi még belefér.

 

 
2011.09.08 | Menüpont: Blog

Mindenfelé érződik, hogy vége a nyári szünetnek...

az utak megteltek autókkal, dugók voltak a városban, mert még sok helyen útfelbontások vannak átépítések miatt.

Sok gyerek már hazajött a nyaralásból, családok felköltöztek az üdülőből.

 Délután felmentünk a Kopaszi - gátra. Szépen megcsinálták a szabadidő parkot az öböl körül. Több mint 4 km-t gyalogoltunk.

 Tele volt a park emberekkel, családokkal, és sok gyerekkel. Csoki-fesztivál volt azt hiszem, de már csak akkor értünk ki, amikor éppen már elpakoltak a résztvevők, rendezők, árusok.

 A kellemes késő nyári időjárás ideális volt a mai kikapcsolódáshoz.

 
2011.09.04 | Menüpont: Blog