Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

A lélek hosszú sötét teadélutánja

-részlet-

Szerző:Douglas Adams

 

Douglas Adams: A lélek hosszú, sötét teadélutánja
(részlet)
   Csöndesen múlatta az időt saját kis világában, melyben, ameddig a szem ellátott, a múlt emlékeivel telizsúfolt régi csomagtartók vették körül. Kíváncsian és néha zavartan turkált ezekben. A csomagtartóknak körülbelül csak az egytizede volt tele élénk és gyakran fájdalmas vagy kellemetlen emlékekkel; a többi kilenctizedben pingvinek voltak, s ez módfelett meglepte őt. Amennyiben egyáltalán rájött, hogy csak álmodik, arra is rájött, hogy valószínűleg saját tudatalattiját fedezi fel álmában. Egyszer régen hallotta valahol, hogy az ember az agyának mindössze egytized részét használja gondolkodásra, és hogy senki sincs egészen tisztában azzal, hogy akkor vajon mire való az a maradék kilenc tized. Abban azonban biztos volt, hogy soha senki fel sem tételezte, hogy pingvinek tárolására.
   A csomagtartók, az emlékek és a pingvinek fokozatosan elhalványodtak, minden elfehéredett és összefolyt, majd csak szintén fehér és összefolyt falak maradtak, s végül olyan falak, amelyek csak fehérek voltak, vagy inkább a piszkosfehér sárgászöldes változatai, és Kate egy aprócska szobában találta magát.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Szeptember >>
<< 2020 >>
Ke Sze Csü Szo Va
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30        

Statisztika

Online: 15
Összes: 1140746
Hónap: 17328
Nap: 588