Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lélekrágcsálók (részlet)

„Te hülye, én egy nagyon szomorú ember vagyok – válaszolta nekem Montágh Imre. – De mi köze ehhez a világnak? Hát mosolygok. Éjszaka kétségbeesem, és a párnámba sírok. Tudod, van egy munkatársam, az állandóan dühös, állandóan meg van sértve, állandóan szidja a világot, lázadozik az őt érő hatások ellen. Azzal gyanúsítom, hogy éjszaka titokban a párnájába röhög – mondta Imre.  Isten nyugosztalja.”
(Popper Péter)
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.