Imádság

  Adj, Istenem, egy embert, legalább egyetlenegy embert, akinél nem kényszerülök önvédelemre! Akinek lelkem titkos kódját ki merem adni. Akit beengedek magamba: "Ilyen vagyok, igen, minden jóval, rosszal, vacakságommal, gyengeségemmel, minden zavaros gondolatommal, zűrömmel és bűnömmel együtt!"

  Adj egy embert, aki valóban szeret!

Vallomás apámról:

  Amikor jóval a halála után apám hogyléte után érdeklődtem, szellemi Mesterem ezt válaszolta a túlvilágról:

"Meg sem ismernéd. Az, akit apádnak véltél, nem az ő igazi valója volt. A sok szenvedéssel és félelemmel teli életszerepét elnyűtt testével levetette. Most lelkének igazi arcát hordja. Napként ragyog. Belevakulnál a fényébe! Amíg élt, gyerekszemmel nézted. Nem ismerted. Megrendülnél, ha most látnád. És megértenéd, hogy az ősi kínai kultúrában, amellyel annyit foglalkozol, miért helyezték valaha a szülők képét a házi oltárra, az Istenek közé."