Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Po Csü-Ji Görcs fa (Weöres Sándor fordítása)

Vers

Görcs fa, görcs fa,

sorstársamként emlegetlek:

nem lesz fádból hasznos holmi,

nem szolgálsz az embereknek.

Lenn rücskeid dagadnak, fönn taplóid csörögnek,

nem válsz be lécnek, dúcnak, se küllő-szerkezetnek.

Menny-fia építtet ragyogó palotát:

mi ketten nem támogatjuk;

főúr megrendeli cifra kocsiját:

tehetségünk itt sem adjuk.

Én a nyavajás,

felhasznállak, más nyavajást:

asztalkává nálam válhatsz,

s ki nem nyújtasz államtámaszt,

rád borulok, állam támaszt.

Nem sértem meg természeted,

nem rontom meg nagy jellemed:

többre úgyse viheted, legyél hát elégedett.

Te se kellesz semmire sem,

én se kellek semmire sem.

minek is kóvályganék nyüzsgő-pozsgó tereken?

Görcs fa, görcs fa,

gyere velem házikómba, éljünk együtt hűségesen.